2017. október 21., szombat

Blogturné #259 - Erin Watt: Papír hercegnő

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Egy ​lányról, aki sztriptízbárból és benzinkútról kerül fényűző villába és menő gimibe jut, miközben igyekszik hű lenni önmagához.

Ella Harper nagy túlélő, született optimista. Egész életében városról városra költözött szeleburdi anyjával, küzdött a megélhetéséért, és végig hitt benne, hogy egy napon majd kimászik a gödörből. De az édesanyja halála után végképp egyedül marad.

Egészen addig, amíg meg nem jelenik Callum Royal, aki kihúzza Ellát a szegénységből, és elcipeli a luxuspalotájába az öt fia mellé, akik viszont utálkozva fogadják. Mindegyik Royal fiú karizmatikus személyiség, de egyik sem olyan magával ragadó, mint Reed Royal: a srác, aki eltökélte, hogy visszaküldi Ellát a nyomorba, ahonnan jött.
Reed nem tart igényt Ellára. Azt mondja, nem tartozik közéjük.
Talán igaza van.
Gazdagság. Fényűzés. Megtévesztés. Ella új és ismeretlen világba csöppen, és ha a Royal palotában is életben akar maradni, kénytelen lesz felállítani a saját szabályait.
Ella percek alatt eljut a szegény árva sorstól az amerikai álomig… De tényleg könnyebb az utóbbiban élni? (Könyvmolyképző)


Vélemény: Atyaég, nem is tudom nektek szavakba önteni, hogy mennyire imádtam Erin Watt sorozatindító kötetét, annak ellenére, hogy az elképesztően nehezen indult be. És nem túlzok, amikor ezt mondom, ugyanis a kezdés miatt komolyan gondolkoztam azon, hogy abbahagyom, és nem is foglalkozom tovább ezzel a szériával, mert semmi sem tetszett benne. Utáltam Ella-t - egyszerűen rosszul voltam a közönségességétől -, de a leendő gyámját is, aki azzal próbálja meg teljesíteni a barátja végakaratát, hogy szabályosan elrabolja a lányt, meg ehhez hasonlók... Szóval tényleg nem lopták be magukat a szívembe.
Aztán, amikor Callum Royal elviszi Ella-t az otthonába, megtörténik a csoda. Mintha a könyv szabályosan stílust váltott volna. Kezdjük ott, hogy a lány úgy kilóg  sorból, mint annak a rendje. Egyáltalán nem passzol a "tökéletes" gazdagok világába, azonban éppen ez teszi igazán érdekessé, na, meg a tény, hogy az öt új mostohatestvére mindent megtesz - igazából, inkább csak négy, mert a legidősebb fiú, Gideon, alig bukkan fel ebben a részben -, hogy megkeserítse az életét, élükön Reed-del. 
Noha a maga módján egy elég klisés rosszfiút kapunk a személyében, ebben a kötetben kimondottan kedveltem őt. Oké, elismerem, vannak abszolút hülye gondolatai - mint például az, hogy az apja megfekteti Ella-t -, meg még idiótább tettei, de a lányban komoly ellenfelére talált. Van egy rész, amikor például Ella hozzábilincseli őt egy székhez, teljesen pucéran, majd otthagyja. Na, ezen szakadtam a röhögéstől. Érdekes páros az övék, és a tény, hogy Watt több köteten át mutatja be a kapcsolatuk alakulását, azt bizonyítja, hogy ebből azért van még mit kihozni. 
Tegyük hozzá, hogy azért mindegyik Royal-fiú stikkes, így vagy úgy. Reed előbb üt, aztán kérdez, szóval hobbiból ketrecharcosnak áll. Easton állandóan sportfogadásokat köt,  és emellett masszív alkoholista is. Az abszolút mélypont azonban számomra az ikrek szála (Sawyer és Sebastian), de ezt szerintem majd a következő kötetben fejtem majd ki, hogy ne legyen spoileres.. 
Brooke (Callum barátnője) és Dinah (Ella apjának felesége) a két ügyeletes rosszindulatú picsa, egyik rosszabb, mint a másik, de tényleg. Mindkettőről csak rosszat tudok mondani, főleg annak fényében, hogy már a harmadik részt olvasom, és azért vannak itt elég hajmeresztő húzások... 
Callum Royale, a fiúk apja, a könyv egy fura pontja, nehezen áll össze (elsősorban majd a folytatásokban), hogy ő tulajdonképpen kiféle-miféle, mert elég furán kezeli a gyermekeit, vagy éppen a felesége elvesztését, de látszik, hogy Wattnak vele is van valamiféle terve. 
A könyvből pedig nem hiányozhatnak az állandó intrikák, rengeteg csavar is van benne, főleg... A VÉGE, ÚRISTEN A VÉGE!!!! Imádtam, és örülök, hogy hamar jön magyarul a folytatás, mert szerintem sokatokat meg fog lepni ez a lezárás :) 

Kedvenc karakter(ek): Reed, Easton, Ella, Callum
Gyűlölt karakter(ek): Brooke, Dinah
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 360
Sorozat: The Royals (#1)

Beatrix Szatmári fényképe.

Résztvevő blogok listája:

10.13. Insane Life
10.21. CBooks

10.23. Dreamword blog

Nyereményjáték:

Ella beköltözik a Royal családba, akiknek már a nevük is királyi jelentéssel bír, így a nyereményjáték során is magasra emeljük a lécet: a világ leggazdagabb embereit keressük! A feladatotok nem más, mint a leírások alapján kitalálni, hogy kiről van szó, és a nevüket beírni a rafflecopter dobozba.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A mai feladvány: Amerikai üzletember, Oracle vezérigazgatója, vagyona 52,2 milliárd dollár.

2017. október 1., vasárnap

Blogturné #258 - Jenny Han: Utóirat: Még mindig szeretlek

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Lara Jean nem számított rá, hogy valóban beleszeret Peterbe. Ők ketten csak színleltek, aztán hirtelen ez már több lett egyszerű színjátéknál. Most Lara Jean minden eddiginél jobban összezavarodott. Amikor egy újabb fiú bukkan fel a múltjából, az iránta táplált érzelmei is visszatérnek. Szerethet egy lány egyszerre két fiút? A New York Times bestseller, A fiúknak, akiket valaha szerettem elbűvölő és őszinte folytatásában a felejthetetlen Lara Jean szemén át láthatjuk az első szerelmet. A szerelem sosem egyszerű, de talán részben ezért is olyan elképesztő. (Könyvmolyképző)


Vélemény: Nem vártam túl sokat ettől a folytatástól - talán azért, mert az írónő előző trilógiája nem győzött meg, ugyebár -, de azt kell mondanom, kellemesen csalódtam benne. 
A történet szinte rögtön ott folytatódik, ahol abbamaradt. Lara Jean szakított Peterrel, ám erről szinte azonnal kiderül, hogy nem is volt igazi szakítás, hanem csak amolyan összezördülés-féle, így hamar rendeződnek a soraik, és szent lesz a béke... Egészen addig. amíg a sítáboros, jakuzzis-incidens napvilágra nem kerül, megkeserítve ezzel a lány életét. 
Furcsa, de visszagondolva, ez a szál tetszett a legjobban, annak ellenére, hogy én teljesen másként reagáltam volna le, mint a főhősnőnk. Én az a típus vagyok, aki az esetek túlnyomó többségében tesz mások véleményére - főleg akkor, ha tudom, hogy amiket összehordanak, teljesen alaptalan, önmagát gerjesztő agymenés -, éppen ezért, hamar túltettem volna magam a pletykákon. Ezzel szemben Lara Jean-t érezhetően zavarja a szituáció, és rengeteget rágódik miatta, én pedig éppen ezt szerettem benne, mert ez nagyon karakterhű volt. Ő ilyen. Kedves, aranyos, néha kicsit butácska - vagy inkább tapasztalatlan, ez talán egy találóbb szó rá -, és iszonyatosan lelkis. Mindent ezerszer felemleget, megrág magában - ezen a téren sikerült kicsit magamra ismernem -, mert így próbálja meg feldolgozni, hogy az iskolatársai úton-útfélen megszólják, és nem éppen kedves jelzőkkel illetik, csak azért, mert csókolózott a pasijával egy pezsgőfürdőben.  
Ettől függetlenül, nem csodálom, hogy szegény Peter helyenként nem tud vele lépést tartani, annak ellenére, hogy a fiúnak ebben a részben kimondottan sok lesz a rovásán. Nevezetesen az, hogy elég furán viselkedik. Nem tudom, ki hogy van vele, de én is felvonnám a szemöldökömet több soron is, ha a párom az esetek túlnyomó többségében az exét részesítené előnyben velem szemben, mondván, barátok, és a lánynak szüksége van rá. Lara Jean-nek vajon nincs? Peter priorításaival komoly bajokat éreztem, főleg mert szerintem Genevive (lehet, rosszul írtam a nevét) konkrétan az orránál fogva vezeti szerencsétlent. 
Ezek után, én kimondottan örültem neki, amikor John feltűnt a színen. Ő is egyike azoknak a fiúknak, akiknek Kitty eljuttatta a nővére szerelmes leveleit, de talán ő az egyetlen, aki reagál is rá. A levelezése Lara Jean-nel, és az újbóli találkozásuk is kimondottan aranyos volt, talán nem véletlen, hogy én elkezdtem neki drukkolni. Szerintem jobban megérdemelné a lányt, mint Peter, de pont emiatt nagyon kíváncsi lennék a harmadik kötetre, mert úgy tűnik, Han-nak vannak még tervei ezzel a karakterrel is. 
Az első résznél kicsit komolyabb, de még mindig bájos folytatást kaptunk, amit nem bánom, hogy elolvastam. Csak ajánlani tudom. 


Kedvenc karakter(ek): Peter
Gyűlölt karakter(ek): Gen
Pont: 10/9

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította:Benedek Dóra
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 336
Sorozat: To All Boys... (#2)


Résztvevő blogok listája:


09.25. Könyvvilág
09.26. Szembetűnő
09.27. Sorok között
09.28. Always Love a Wild Book
09.29. Zakkant olvas
09.30. Deszy Könyvajánlója
10.01. CBooks
10.02. Dreamworld

Nyereményjáték:

Az első részhez hasonlóan a folytatásban is fontos szerepet kapnak a kézzel írt levelek, hiszen Lara Jean még csak most kapja vissza Johntól a szerelmes levelét. A nyereményjátékunk során is a hagyományos levelekre kell koncentrálnotok: minden blogon találtok egy fülszöveg részletet olyan könyvekből, amelyekben fontos szerepet kapnak a levelek. A feladatotok nem más, mint megfejetni, hogy mely könyvekről van szó, és beírni a rafflecopter dobozba a könyv íróját és címét.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


A mai regény: Szerették egymást. Az arisztokrata, az író, a pilóta, Antoine de Saint-Exupéry és a gazdag, Európába vetődött San Salvador-i lány, a tehetséges festő és nagyszívű, igazi nő, Consuelo. 1930-ban ismerkedtek meg, s rá egy évre összeházasodtak.


2017. szeptember 4., hétfő

Blogturné #257 - Brittainy C. Cherry: Csendfolyó

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Gyerekként szerettek egymásba, ám egy szörnyű élmény rányomja bélyegét a lány életére. Elég erős-e a szerelem ahhoz, hogy leküzdjék a múlt árnyait, amelyek rátelepednek a kapcsolatukra?

Brooks és Maggie May szeretik egymást… de nem szeretik önmagukat.
Szívbe markoló történetük megszegett ígéretekről, szerelemről, életről és halálról szól, azoknak, akik sodródnak a hullámokkal, és azoknak, akik mellett lehorgonyozhatnak.

Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is! (Insomnia)


Vélemény: Na, végre! Azt hiszem, sikerült megtalálnom a közös nevezőt Cherry-vel, mert amennyire nem szerettem a sorozat előző két részét az eltúlzott drámázás miatt, a Csendfolyó legalább annyira, ha nem még jobban nyerte el a tetszésemet végül, annak ellenére, hogy a legelején azt hittem, ezt sem nekem találták ki. 
Kezdetben ugyanis a főhősnőnk, Maggie May, tényleg idegesítő. De olyan szinten, hogy még a Brooks-szal való levelezését sem tudtam aranyosnak tartani, annak ellenére, hogy szerintem az írónő annak szánta, Szabályosan együtt tudtam érezni a fiúval, amiért olykor szinte a falra mászott tőle. Ami meglepett, hogy meglehetősen sokat foglalkozik a könyv ezzel a fiatalkori szállal, ám nem bántam, mert működött. Talán éppen ezért ütött nekem nagyobbat a fordulat, aminek hatására Maggie May elveszíti a hangját.
Nem vártam volna az írónőtől, hogy sikerül hitelesen átadnia a lány jellemében beálló változást, amit egy komoly trauma átélése okozott. Ami viszont még inkább emelte a szememben ezt a könyvet, az az, hogy az állapota valóban kihat a családjára is. A mostohahúga, Cheryl, voltaképpen pont Maggie miatt lesz egy kiállhatatlan, lázadó kamasz - majd picit ironikus módon, éppen ő lesz az, aki segít neki kilábalni ebből a lehetetlen állapotból -, s a szüleik kapcsolatán jelentkező hajszál-repedések , majd törések is annak a következményei, hogy Maggie nem csak, hogy nem hajlandó megszólalni, hanem annak is, hogy mindemellett a házat sem tudja elhagyni. Mondhatnánk, hogy önzésből teszi ezt, de azok után, amin keresztülment, én nem csodálkoztam rajta, hogy ennyire zárkózott ember lett belőle. 
Az egyetlen, aki a maga módján tényleg együtt tud érezni a megváltozott Maggie-vel, az Brooks. És ennek szerintem nem csak az az oka, hogy önmagát hibáztatja a történtekért, hanem az is, hogy idővel tényleg fontos lesz neki a lány. Szép szerelem az övék, ami lassan bontakozott ki, de annyira azért nem, hogy unalmas legyen. Megértik egymást, olykor kimondott szavak nélkül is, miközben, például Maggie szülei sok esetben egyszerűen elbeszélnek egymás füle mellett. Katie-t ugyanis csak az érdekli, hogy a környezetükben élők vajon mit gondolnak az örökbefogadott lányáról, aki a világtól teljesen elvonultan gubbaszt a négy fal között. Hiányzik belőle az empátia, sajnos. 
Még azok a részek is a szívembe találtak, amikor Brooks és Maggie éveket töltenek külön, hogy a fiú a zenei karrierjét építse. Nem hittem volna, hogy Maggie meg tudja majd hozni azt a döntést, hogy elengedi az egyetlen személyt - az apján kívül - aki tényleg bármit megtenne érte. 
Nincsenek nagy meglepetések a könyvben, itt is vannak a vége felé szerintem felesleges drámák, de mégis, engem a regény teljesen rabul ejtett a kezdet kezdetén, és éppen ezért, nem tudok rá emiatt haragudni, 


Kedvenc karakter(ek): Brooks, Maggie May
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: H. Prikler Renáta
Kiadta: Insomnia Könyvek
Év: 2017
Oldalszám: 432
Sorozat: The Elements (#3)


Résztvevő blogok listája:
09.03. Könyvvilág
09.04. CBooks
09.05. Insane Life
09.06. Kristina blogja
09.07. Dreamworld

Nyereményjáték:

A Csendfolyó egyik főhőse Maggie igazi könyvmoly, rengeteget elolvas a történet során, így most egy igazi könyvmolyos játékra hívunk titeket. A feladatotok az lesz, hogy a kissé hiányos fülszövegekből kitaláljátok az általa elolvasott könyv címét és íróját.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet (...), ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni (...) képében bekövetkezik a nem várt fordulat, (...) történetét is át kell írni…

2017. szeptember 1., péntek

Blogturné #256 - Estelle Maskame: Mondtam már, hogy szeretlek?

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Amikor a tizenhat éves Eden Munro beleegyezik, hogy a nyarat a rég nem látott apjánál tölti a kaliforniai Santa Monicában, még nem sejti, mi vár rá. Eden szülei elváltak, és az apja új családot alapított. Ezt azt jelenti, hogy Eden találkozik a három mostohatestvérével.

A legidősebb, Tyler Bruce, egy heves természetű, hatalmas egójú problémás kamasz, aki mindenben szöges ellentéte Edennek. A fiatal lány nemsokára egy új élményekkel teli világban találja magát, mert Tyler baráti köre úgy dönt, hogy a szárnyai alá veszi a jövevényt. A legnagyobb rejtélyt Tyler jelenti számára, és minél jobban próbálja megérteni a fiút, annál jobban megtetszik neki. Pedig pont a mostohatestvérébe nem lenne szabad beleszeretnie.
A helyzetet tovább bonyolítja Tyler levakarhatatlan barátnője meg egy srác, aki azonnal szemet vet Edenre. Sok titok, sok hazugság, és rengeteg dráma van a háttérben. Vajon Eden le tudja győzni az érzéseit? És sikerül kiderítenie az igazságot Tylerrel kapcsolatban? (Gabo)


Vélemény: Ha valaki esetleg régebb óta követi a blogot, a tudhatja, hogy vannak időszakok, amikor egyszerűen rákattanok bizonyos tematikájú könyvekre. Annak idején például négy-öt tanár-diák szerelemmel foglalkozó könyvet olvastam el egyhuzamban. Idén, a Stepbrother Dearestnek hála, most éppen a mostohatestvérek közötti szerelemről szóló történetekre kezdek ráfüggni. Ennek az egyik állomása a Mondtam már...?.
Számomra azért volt nagyon érdekes a könyv, mert, bár nagyon döcögősen indul, egy ponton rendesen felpörög, de, ami a legfontosabb, a főszereplő fiú, Tyler, nem az a tipikus rosszfiú, nem olyan, mint az idegesítő Maddox-fiú, akit nagyon utálok, szóval még véletlenül sem olyasvalaki, aki játssza a kemény macsót, majd a legváratlanabb pillanatokban megy át igazi nyáltengerbe. 
Tyler a szó szoros értelmében negatív férfi karakter. Az még talán hagyján, hogy iszik, nőzik, füvezik, de nem veti meg a keményebb drogokat sem, szóval nem mondhatnám, hogy Maskame pozitív színben akarná feltüntetni előttünk. Ez a srác maga a züllés mintapéldánya, aki még csak véletlenül sem akarja megkönnyíteni az anyja és a nevelőapja életét. Ebben pedig, még, ha nem is akarja, kapóra jön neki Eden, aki az ő teljes ellentéte. A lány próbál beilleszkedni az új családjába - ennek egyébként szerintem picit több részt is szentelhetett volna Maskame, ahelyett, hogy folyton csak plázázni jár a környékbeli csajokkal -, és nem is boldogul rosszul, alapvetően, egészen addig, amíg nem Tyler-ről van szó. Rengeteg pattogós párbeszédük van - és igen, régen nem emeltem már ki ilyesmit egy regényben -, amikben elég erős a dinamika, ami képes magával vinni. Igazából, én sok esetben alig vártam, hogy végre valahára beszéljenek, mert azokat a részeket egyszerűen imádtam. 
Tyler viselkedésére persze, kapunk magyarázatot, azonban, nekem külön tetszett, hogy az írónő nem válaszol meg minden felmerülő kérdést a karakterrel kapcsolatban, akadnak dolgok, amiket nyitva hagy, és remélem, hogy a folytatásokban szépen kibontja majd ezeket. Eden és Tyler azonban nem változtatnak egymáson, ezt le kell szögeznem. Attól még, mert kialakul köztük valami, a srác nem tesz száznyolcvan fokos fordulatot, igenis megmarad valamennyire negatívnak. Lehet, ostobaság, de nekem ez érdekes volt benne. 
Ja, és ha már negatív karakterek, hát nem tudok elmenni szó nélkül Tyler barátnője mellett, aki nemes egyszerűséggel egy pszichopata ribanc. Olyan húzásai vannak a csajnak, hogy én helyenként csak pislogtam. Ritkán látok ennyire direkt módon rosszindulatú karaktert, aki nem hogy péklapátot, egyenesen akasztófát érdemelne inkább.  
Ha valaki nyálas romantikára vágyik, nem tudom ajánlani ezt a könyvet, de aki szereti a nem annyira klisés történeteket, annak Eden és Tyler történetét csak ajánlani tudom.


Kedvenc karakter(ek): Tyler
Gyűlölt karakter(ek): Tyler barátnője, akinek rittig nem jut eszembe a neve
Pont: 10/9

Alapok:


Nyelv. magyar
Fordította: Gonda Éva
Kiadta: Gabo Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 440
Sorozat: DIMLY-Trilogy (#1)

Beatrix Szatmári fényképe.

Résztvevő blogok listája:

Augusztus 28 - Könyvvilág blog
Augusztus 30 - Kelly & Lupi olvas
Szeptember 1 - CBooks
Szeptember 3 - Deszy Könyvajánlója

Szeptember 5 - Dreamworld blog

Nyereményjáték:

A Mondtam már, hogy szeretlek főszereplője, Tyler egy igazi balhés fiú, azonban lassacskán jobban megismerve megdobogtatja Eden - és az olvasó - szívét. A young adult könyvek között rengeteg olyan férfi főszereplővel találkozunk, akik első ránézésre igazi rosszfiúk, azonban néhány oldal után megismerhetjük érzékenyebb oldalukat is. A nyereményjátékunk során ilyen és ehhez hasonló fiúk nevét kell megkeresnetek a blogbejegyzések soraiban elbújtatva. A feladat nem más, mint a kiemelt betűket összerakva beírni a rafflecopter dobozba a fiúk teljes nevét.


Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

2017. július 21., péntek

Blogturné #255 - Audrey Carlan: Calendar Girl 3.

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Mia Saunders 12 hónapot kap, hogy apja szerencsejáték-tartozását visszafizesse, különben megölik. A fiatal lány elvállalja, hogy négyhetenként más és más gazdag férfi eszkortpartnere legyen, fejenként 100 000 dollárért. A szex nem előírás, de felárért engedhet a csábításnak. Tizenkét gazdag és sármos ügyfél, akikkel még csak nem is muszáj lefeküdnie... volt már rosszabb állása is. Egy kikötés van csak: nem lehet szerelmes. És ha a sors máshogy akarja?

Júliusban egy világhírű és szívdöglesztő zenész kívánságát kell lesnie. Augusztusban Texasba repül, ahol egy dúsgazdag olajmágnás húgát kell eljátszania. A szeptember hazaszólítja Miát, és Las Vegas semmi jóval nem kecsegtet. Olyan súlyos titokra derül fény, amire a lány nincs felkészülve. Vajon sikerül megmentenie mindazt, ami fontos neki?
Ébren tart a vágy, az izgalom, a szenvedély. Ez az INSOMNIA könyvek birodalma. Ne várd a hajnalt, olvasd ki az éjszakát! (Insomnia)


Vélemény: Azt nem merném kijelenteni, hogy ez a könyv sokkal jobban sikerült volna, mint az elődje, de azt hajlandó vagyok elismerni, hogy valamelyest emelkedett a színvonala. Na, nem kell egekbe menő magasságokban gondolkodni, de sikerült megugrania az "el tudom viselni" szintet. 
Mia változatlanul idegesítő, most viszont azt éreztem, hogy sikerült behozni olyan új szereplőket, akik valamelyest képesek ezen enyhíteni. Éppen ezért, én most inkább csak a második novelláról írnám le a véleményemet, mert abban ért a legtöbb pozitív csalódás, úgy érzem. Carlan stílusa helyenként még mindig hagy némi kivetnivalót maga után, például a legjobb barátnő még mindig pofátlanul közönséges, amitől változatlanul falnak tudok menni, és a szexjelenetek is túl vannak tolva, de, legalább annyi pozitívum van benne, hogy Mira-nak most már nem célja, hogy minden pasival megdugassa magát. 
Ugye ez az a rész, amikor Mira azt a feladatot kapja, hogy egy gazdag vállalkozó húgát alakítsa, aki  a férfi terve szerint, hirtelen előkerül a semmiből, hogy megkapja jogos örökségét. Bevallom, ez így finoman szólva abszurdnak tűnt az elején, de aztán megjelent a színen Max, a kliens, és megváltozott a véleményem. Ő az első olyan férfi karakter, akin tényleg azt éreztem, hogy nem akarja meghágni Mia-t, és nem csak azért, mert egyébként van egy szép felesége, aki a második gyereküket várja, és egy tündéri kislánya, akivel tényleg le lehet venni az embert a lábáról. Szóval az egész familia maga a zen, és ez valahogy jól esett. Látni egy normális családot, akik békében élnek, igazi felüdülés volt az eddigi novellák szereplőgárdájához képest - jó, a szamoai táncos környezete sem volt rossz -.
Az egész novellát belengi a nyugalom érzete, annak ellenére, hogy a vége felé akad egy elég meredek - és szerintem elképzelhetetlen - csavar, ami nekem feje tetejére állította az egész könyvet., sőt, továbbmegyek, a sorozatot is. Nem nehéz rájönni, hogy mi lehet a fordulat, de be kell vallanom, hogy ezek után még értelmetlenebbnek érzem, hogy Mia további x meg egy pasival szórakozzon, és esetleg bújjon ágyba, de nekem már a legeslegelső novella után is detto ugyanez volt a véleményem, amikor kiderült, hogy Wes úgy belezúgott a csajba, mint vak ló a szakadékba. 
Pluszpont, hogy most már egyre több korábbi szereplő bukkan fel így vagy úgy a történetben, mintha kezdene lazulni a novellák közötti éles váltás, és lenne végre valahára némi kapcsolat is közöttük, ami remélem, az utolsó részre a történet abszolút előnyére válik majd. 

Kedvenc karakter(ek): Max
Gyűlölt karakter(ek): Maddy vőlegénye
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Farkas Melinda
Kiadta: Insomnia Könyvek
Év: 2017
Oldalszám: 434
Sorozat: Calendar Girl (#3)


Résztvevő blogok listája:

07.21. CBooks
07.23. Kristina blogja

Nyereményjáték:


A könyvben három hónap izgalmairól olvashatunk, a turnén három blogger ír a történetről, a nyereményjátékban három város nevét kell megfejteni és a végén három szerencsés nyertes jut saját példányhoz a könyvből a Libri Könyvkiadónak köszönhetően. Érdekességek és egy-egy fotó segítségével kell kitalálnotok melyik város neve a megfejtés. Ahhoz, hogy esélyetek legyen a nyereményre három helyes választ várunk tőletek.

“Josh Henderson szülővárosa”

2017. július 13., csütörtök

Blogturné #254 - Zoe Sugg: Girl online 2.

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: A 27 éves Zoe az Y generáció nemzetközi sztárja, aki Zoella néven pár éve indított divat- és sminktanácsadási csatornát a YouTube-on. Korosztályából sok lány őt tekinti legbizalmasabb barátnőjének, akivel fiúkról, családról, suliról és divatról, szerelemről és félelmekről is őszintén lehet beszélni. A Girl Online megdöntötte a megjelenés hetében legjobban fogyó könyv eddigi világrekordját, 35 országban vehetik kézbe a rajongók.

A Girl online A turné Penny történetének nem kevésbé izgalmas folytatása.
Pár megdöbbentő adat Zoelláról:
6 millió Twitter-követő,
9 millió Instagram-követő,
15 millió YouTube-feliratkozó,
2,5 millió Facebook-like. (Libri)


Vélemény: Kicsit vegyesek az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Mármint van, ami kimondottan tetszett benne, de akad nem egy dolog, ami viszont kimondottan idegesített, pedig úgy emlékeztem, mintha ez az első részben nem így lett volna. Vagy lehet, hogy csak megszépült annak az emléke? Erre még nem sikerült rájönnöm, sajnos.
Szóval, ebben a részben Penny Noah-val tart az európai turnéjuk alkalmával. Már a fülszövegből is kitűnik, hogy ez bizony nem egy zökkenőmentes dolog, ami nekem azért nyerte el a tetszésemet, mert szerintem ebben azért van némi realitás, hogy amikor egy banda turnézik, akkor egy barátnő lehet, hogy sokszor minősül inkább hátráltató tényezőnek, mint segítségnek, hiszen az adott bandatag esetleg nem tud úgy rákoncentrálni a fellépésekre, mint kellene. Ez persze csak az én véleményem, és mivel nem értek hozzá, könnyen lehet, hogy jócskán tévedek ebben. 
De, még, ha ez nem is lenne gond, Penny ebben a részben engem kimondottan irritált. Nem tudom nektek megmagyarázni, hogy ez mitől van, de talán amiatt, hogy Penny néha úgy viselkedik, mintha ő lenne a világ közepe, és mint ilyen, elvárja, hogy mindenki rá figyeljen... Amikor azonban ez a visszájára sül el, és bejön a fenyegető szál, akkor még ő hisztizik, mert nem érti, miért nem hagyják békén. Én nem emlékszem, hogy Penny korábban ennyire gázul viselkedett volna. 
Ugyanakkor, ha már a fenyegetésnél tartunk: ez a szál szerintem nem volt rossz. Jó, kicsit furcsa volt a regény egyébként irdatlanul cukros hangulatában ilyesmit látni, de nekem mégis működött. Jó volt látni, hogy Penny végre valódi akadályba ütközik, problémákkal szembesül, és nem tudja azonnal, egy csapásra megoldani azokat, mert a SúlyosIgazság mintha mindig egy lépéssel előtte járna, egy mondhatni nevetséges balesetnek köszönhetően. 
Noah nem volt rossz, de szerintem ebben a részben érezhetően háttérbe szorult, és mintha el is halványult volna - egészen a regény legvégéig, ahol azért okozott számomra némi meglepetést - a korábbiakhoz képest. Sugg nagyon erőltette ezt a vívódó hősszerelmes vonalat, ami szerintem nem illett bele ebbe a történetbe, bár, ha belegondolok, hogy minden karakter mennyire túlidealizált Penny körül... Lehet, ez mégsem annyira meglepő. 
Ami sokat mentett számomra ezen a részen, az a vége, mert tényleg meg tudott lepni, és elérni azt, hogy érdekeljen a Girl online 3. része. Szokatlanul ütős volt, nem néztem volna ki ilyesmit az írónőből. Világmegváltást nem kell várni tőle, de a korábbiakhoz képest, jól sikerült. 


Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): Blake
Pont: 10/7

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Lovas Anna
Kiadta: Libri Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 360
Sorozat: Girl Online (#2)



Résztvevő blogok listája:

07/09 - Zakkant olvas
07/13 - CBooks
07/17 - Dreamworld
07/18 - Sorok között

Nyereményjáték:

A könyv címéből is láthatjátok, hogy Penny ezúttal turnéra megy Noahval és a zenekarral, aminek hála több európai országba is ellátogatnak, vagy éppen említenek egy-egy várost, ahol már korábban jártak. A feladatotok az lesz, hogy az egyes állomásokon található képek alapján kitaláljátok, melyik nagyvárosban járnak éppen. Ne felejtsétek el, ha velünk játszotok, megnyerhetitek a 3 nyereménypéldány egyikét.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

2017. július 9., vasárnap

Blogturné#253 - Sherrilyn Kenyon: Szenvedélyes éjszakák

Miért: Sherrilyn Kenyon.

Tartalom: A ​Vérvadászok világában az erősebb felfalja a gyengébbet. Minden nap halálos veszélyt 
hozhat. Senkiben sem szabad megbízni, a szerelem pedig végképp ki van zárva, ha életben akarsz maradni…

Wren Tigarian árva volt. Egyetlen klán sem akarta befogadni. Wren két faj, a hópárduc és a fehér tigris tiltott keveredéséből született, és ha akart valamit, soha nem engedte, hogy az útjába álljanak. Most Margueritét akarja.
Marguerite D'Aubert Goudeau egy befolyásos amerikai szenátor leánya, de gyűlöli a felső tízezer képmutató életét, amit élni kényszerül. Akárcsak édesanyja, ő is erősen ragaszkodik cajun gyökereihez, amit apja képtelen megérteni. Margueritének nincs más választása, meg kell próbálnia beilleszkedni, bár örök kívülállónak érzi magát.

Wrennek Margueritéért nemcsak az emberekkel kell megküzdenie, akik sosem fogják elfogadni állati lényét, hanem a Vérvadászokkal is, akik meg akarják ölni, amiért veszélybe sodorta a világukat. Versenyt kell futniuk az idővel, és ez nem csupán az életükbe kerülhet, de a lelküket is elveszíthetik… (Athenaeum)


Vélemény: Imádom a Dark-Hunter szériát, azt hiszem, ez nyilvánvaló. Az egyetlen baj, hogy nincs rá időm, hogy bepótoljam azt a majd' harminc könyvet, amivel Kenyon előttem jár, így egyelőre megelégszem azzal, ha így, a magyar megjelenés idején olvasom a részeket, ha pedig valamit mindenféleképpen tudni szeretnék, inkább zargatom Toffy-t, mint a téma nagy szakértőjét. Mivel ez a rész nem elsősorban a Sötét Vadászokkal, hanem a Were-Hunterekkel tehát az alakváltókkal foglalkozik, kíváncsi voltam, hogyan kapcsolódik majd bele a nagy egészbe, de azt kell mondjam, hogy úgy, ahogyan a Vane és Bride kapcsolatát boncolgató rész is megtalálta a helyét az univerzumban, ennek sem volt nehéz. Viszont, szerintem ezt akár önállóan is lehet olvasni, hiszen Iulian és Kyrian is csak pár alkalommal bukkannak fel, a cselekmény összességében mindvégig Wren és Maggie körül forog. 
Előbbi szereplő nem volt teljesen ismeretlen számomra, hiszen vele már találkoztam a CON-ban, és, bár akkor még nem nagyon értettem őt, mégis, szimpatizáltam vele. Ez nagyban köszönhető állandó kísérőjének, Marvinnak, a majomnak, aki egyszerűen tündéri és imádnivaló. Ez persze most sincs másként, itt is oda-meg vissza voltam a kis majmocskáért. És persze Wren-ről is sokkal többet megtudhattam, mint eddig. Lehet, bennem van valami defekt, de mindig is bírtam a zárkózott karaktereket, akiket apránként kell megismerni, és a tigris-párduc - igen, nem elírás - pontosan ez a kategória. Maggie-nek nem kevés idejébe kerül, hogy tényleg meg tudja érteni a férfit, és nekem ez kimondottan tetszett, bár azt is meg merem mondani, hogy nekem Wren előélete helyenként húzós volt. Mármint úgy éreztem, kicsit túl van már feszítve, hogy szegénnyel mindig csak a rossz dolgok történnek. Rosszkor van rossz helyen - ezért gyanúsítják meg például a szülei megölésével -, ha segíteni is akar valakin, az általában balul sül el... Ez persze annak tudható be, hogy neki állat szíve van - szóval neki természetesebb az előbb ütök és azután kérdezek mentalitás -, ellentétben Vane-nel, akinek emberi szíve van. Mégis, engem valahogy lebilincselt Wren, még jobban, mint korábban. 
Maggiet is szerettem, jó főhősnő volt, de leginkább az tetszett benne, hogy ő kapcsolja valamelyest a DH-sorozathoz ezt a részt azzal, hogy Nick csoporttársa volt az egyetemen, és mint ilyen, gyakran eszébe jut az - elméletileg - elhunyt barátja. Ezen kívül, egyszerűen aranyos. Ahhoz képest, hogy kezdetben milyen merev, jó látni, hogy lassanként feloldódik Wren oldalán, és igenis tökös csaj lesz belőle, aki nem fél seggeket rúgni, még akkor sem, ha halandóként azért picit kilóg a sorból. 
ersze, később jönnek majd erősebb szálak, mint maga a Menedék, vagy Savitar, akinek a leszarom a világot stílusa még mindig marha vicces. Nem tudom, kiféle-miféle entitás ő tulajdonképpen, de az, hogy milyen szívesen húzza keresztbe a világ menetét, egyszerűen zseniális. 
Noha ez a rész nem bővelkedik humorban, mint a korábbiak - sőt, az erotika sincs benne erőltetve, ami számomra mindig pozitívum -, én nagyon szerettem, mert minden a helyén volt benne, és megágyazott a folytatásnak, amit szintén nagyon várok. 


Kedvenc karakter(ek): Wren, Maggie
Gyűlölt karakter(ek): Nicolette
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Goitein Veronika
Kiadta: Athenaeum Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 340
Sorozat: Dark-Hunter (#9)


Résztvevő blogok listája:


07.05. – Insane Life
07.06. – Angelika blogja
07.07. – Függővég
07.09. – CBooks


Nyereményjáték:

Az írónő, Sherrilyn Kenyon könyveire jellemző, hogy számos hitvilágot használ fel, különböző különös lények, istenek tűnnek fel. Ezúttal nektek is különleges lényeket kell keresnetek leírás alapján, amik kettő vagy több lény szerelméből született, vagy testüket több lény alkotta meg. A kis írásokban megtaláljátok a főbb jellemzőiket, de a mitológiai megnevezésük soha nincs odaírva.
A helyes megfejtők között a kiadó által felajánlott három példányt sorsoljuk ki.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Félig ember, félig bestiák, akiket Dionüszosszal kötöttek össze az ókori időkben. Mivel dionüszoszi lényekről van szó, a bor és a nők megszállottjai, és minden fizikai élvezetet üldöznek.