2017. január 19., csütörtök

Sierra Cartwright: Megkötve

Miért: Egy ideje el akartam olvasni.

Tartalom: Az ​érintésed felszabadít, a csókod megköt.

Három fivér, egy nagy hatalmú család. Connor Donovan mindössze 27 éves, amikor átveszi a cég irányítását. Lara Bertrand céltudatos nő, aki eléri, amit akar. A fiatal milliárdos erőt sugárzó grafitszürke szemei, és forró éjszakákat sejtető hangja azonban leveszi a lábáról. Lara tudja, a két család nemcsak üzleti vetélytárs, de generációkra visszamenőleg gyűlöli egymást. Mégis, hogy megmentse apja cégét a biztos csődtől, sorsdöntő lépésre szánja el magát, és felajánlkozik a Donovan-fiúnak.

A kíváncsiságod űz hozzám. Mitől félsz? Attól, amit most kérni fogsz tőlem.

Connor nem csak az üzleti életben, de az ágyban is domináns. Felelősséget vállal, a korlátlan hatalomért cserébe. Nem feleséget keres, nem is szerelmet, hanem játszótársat, de a játék néha véresen komolyra fordul… (Libri)

Vélemény: Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, Sierra Cartwright könyve - több más irónő regényéhez hasonlóan - azt a tábort erősíti, amelyik a Szürke ötven árnyalata sikerén felbátorodva jelent meg a világon, hiszen a történet számtalan párhuzamot mutat a fent említett kötettel. Sok esetben olyan érzésem volt, mintha szószerinti átvételeket olvasnék, csak jobban megírva, és felvezetve.
Először is, adott a gazdag, hihetetlenül befolyásos üzletember, aki a szabadidejében természetesen domináns énje kiélésére koncentrál. Ugyan Connor annyira nem elmebeteg és idegesítő, mint amilyen számomra Christian Grey karaktere volt, de azért őt sem kell félteni, ha dilikről van szó. Példának okáért itt is van egy szerződés, igaz, ez egy valódi házassági szerződés, amit érdekből kötnek meg, de ettől még vannak benne a házaséletre vonatkozó passzusok is, természetesen.
Másodszor: irgalmatlan mennyiségű erotika, na meg szex. Ezzel mondjuk éppenséggel nem volt problémám, mert összességében nekem kellemes csalódást jelentettek ezek a jelenetek. Sokkal közönségesebb, nyersebb leírásokra számítottam, ehhez képest, Cartwright szerintem kimondottan jó stílusban ír. Nem éreztem annyira erőltetettnek, bár igaz, egy-két részt én inkább kihúztam volna a helyében. Nem azért, mert minősíthetetlenek lettek volna, hanem amiatt, hogy legyen egy kis szünet is a végtelen szexáradat közepette, legyen valami történet is, ne csak dugás. Reménykedem benne, hogy ilyen téren a második rész, ami Connor testvérével, Nathan-nel foglalkozik majd, ha jól emlékszem, ebből a szempontból jobban sikerül majd, de ez még a jövő zenéje.
Egyébként, az erotikus regények zöméhez hasonlóan, itt is elmondható az, hogy bár E3-ban íródott a regény, ettől még a karakterek egyáltalán nincsenek kidolgozva. Gyakorlatilag semmit nem tudunk meg például a szereplők külleméről, legfeljebb felszínes leírást kapunk, hogy körülbelül el tudjunk képzelni valakit - vagy esetleg önmagunkat a főhősnő helyébe képzelni -. Ugyanakkor belsőleg sincsenek túlmagyarázva: Connor a domináns, Lara a gazdag, de határozott nő, aki a hajmeresztő ötlettől sem riad vissza, minthogy az apja cégének megmentése érdekében hozzámenjen az egyébként számára teljesen idegen férfihoz. Az, hogy voltaképpen önként és dalolva sétál bele az alárendeltségi viszonyba, nekem annyira nem volt meglepő, valahogy érezhető volt, hogy Lara-nak ezzel kapcsolatban közel sincsenek olyan komoly fenntartásai, mint Ana-nak.
A környezetről se tudunk meg semmit, akármelyik amerikai metropolis elképzelhető, mint lehetséges helyszín, és engem ez például kicsit zavart. Szeretem, ha azért valamennyire elhelyezik a történetet egy városban - például Jennifer Probst a Searching for... sorozatot Seattle egyik külvárosában (?), vagy külső kerületében (?) Verily-ben, amiről azért valamivel többet is megtudhatunk, azon kívül, hogy létezik. Amiről itt többet megtudhatunk, az a Donovan család maga, akiket azért valamivel jobban megismerhetünk az értekezletek alkalmával, például. Azon például, hogy Erin, Connor húga, egy fűzőboltot szeretne nyitni, nekem kimondottan tetszett, de nem tudnám nektek megmondani miért, talán a riposzt miatt, amit Nathan-nel folytatnak ezzel kapcsolatban, A pattogó párbeszéd engem szórakoztatott.
Nem okoz komoly meglepetést, én fordulatosnak se mondanám, de mégis, összességében nincs bennem megbánás amiatt, hogy elolvastam. Tudtam, hogy egy koppintást veszek a kezembe, pontosan láttam, mit várhatok tőle, és azt hozta azért. Ettől még nem fogom felpontozni, hiszen nem adott akkora pluszt, hogy erős, vagy meghatározó darabnak tituláljam.

Kedvenc karakter(ek): Lara
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/5

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Hoppán Eszter
Kiadta: Libri Kiadó
Év: 2016
Oldalszám: 400
Sorozat: The Donovan Dynasty (#1)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése