2017. november 16., csütörtök

Blogturné #263 - Jennifer E. Smith: Vajon ránk talál a szerencse?

Miért: Jennifer E. Smith.

Tartalom: Alice soha nem hitt a szerencsében – legfeljebb a balszerencsében. A szerelemben viszont nagyon is hisz, és már jó ideje vágyódik a legjobb barátja, Teddy után. A fiú tizennyolcadik születésnapjára – épp, amikor úgy tűnik, talán kialakulhat kettőjük között valami – Alice viccből egy lottószelvényt vesz neki ajándékba. Legnagyobb döbbenetükre Teddy száznegyvenmillió dollárt nyer a telitalálatos szelvénnyel. Eleinte olyan az egész, mint egy valóra vált álom, főleg, mivel a két fiatalnak bőven kijutott már a balszerencséből. Alice-nek gyerekkorában szörnyű lapokat osztott az élet, amikor alig egy év eltéréssel meghalt mindkét szülője; Teddy édesapja pedig nem sokkal később elhagyta a családját, miután óriási szerencsejáték-adósságot halmozott fel. A nehéz időkben Teddy és Alice mindig is egymásra támaszkodtak. Most azonban, miközben igyekeznek megbirkózni a fiú hirtelen meggazdagodásának hatásaival, egyre jobban eltávolodnak egymástól. A pénz egyre inkább tűnik átoknak, mint áldásnak. Miközben Alice és Teddy próbálnak visszatalálni egymáshoz, a lány nemcsak saját magát ismeri meg sokkal jobban, hanem a szerencse és a szerelem kiszámíthatatlan kapcsolatát is. (Maxim)


Vélemény: Kicsit bajban vagyok ezzel a könyvvel. Mivel Jennifer E. Smith írta, tudtam, hogy valami nagyon cuki, aranyos, és egyszerű - de még véletlenül sem buta - történettel lesz dolgom. Viszont, meglepő módon, nem vett le annyira a lábamról, mint vártam, és úgy gondolom, hogy ennek  az az oka, hogy teljesen más hangulata van, mint amit eddig az írónőtől megszokhattam. 
Valahogy az egésznek sokkal komorabb, és egyúttal komolyabb témát boncolgat, mint a többi műve. Nyilván, nem lehet nem elsütni azokat a közhelyeket, miszerint mindenki ábrándozott már arról, hogy mi történne akkor, ha megnyerné a lottó ötöst, viszont, nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy a pénz nem boldogít. 
A komor hangulat számomra abban nyilvánul meg, hogy a főszereplőinket - mint az a fülszövegből is kiderül - szabályosan veri az ég, ha a (bal)szerencséről van szó, mindig ők húzzák a rövidebbet.  Van a kis fogatnak egy harmadik tagja is, Leo, ám őt én nem sorolnám a fontosabb karakterek közé, mivel neki, Alice unokatestvéreként, és egyben Teddy legjobb barátjaként, csak az összekötő kapocs szerepét tölti be, hogy lássuk, hogyan kötöttek ki ők ketten egy légtérben. Plusz, ő a ma már szinte kötelezőnek mondható, meleg legjobb barát/rokon karakter, aki mindig ott van, ha szükség van rá hogy há hallgatóság legyen, vagy éppen az, aki józan észt ver - persze csak átvitt értelemben - a főhőseink fejébe. Gyerekkori barátságról van szó, azonban a lány már egy jó ideje többet érez. Én ezt azért emelném ki, mert a történet legelején van két pont, amit nagyon érzékletesen adott vissza Smith. Az egyik az, ahogyan és amikor Alice ráébred arra, hogy többet érez a másik iránt, na meg az, amikor egyszer csak, szavak nélkül, érezhetően megváltozik valami kettejük között. Nem tudnád pontosan megragadni, mi indítja el a változást, csak a helyzetet tudod leírni, de az új tartalom, érzés, határozottan megjelenik. Nem is emlékszem, mikor volt olyan utálja, hogy ilyen apróságot jól érzékeltetett volna egy író, és én ezt nagyon szerettem. 
Egyiküknek sincs könnyű élete, viszont, Alice ad egy esélyt a fiúnak azzal, hogy vesz neki egy lottószelvényt, amit, csodák csodájára, kihúznak ugye, és ezzel elindul egyfajta lavina. Nem csak Teddy változik meg a nyeremény hatására, ami egy csapásra fenekestül felforgatja az ő és édesanyja életét, de Alice-ét is, aki bizonyos értelemben kénytelen sodródni az árral, majd felismerni, hogy bizony, van az a pont, amikor már nem tudsz mit kezdeni a megváltozott másik féllel. 
Számomra szokatlan, hogy ez a könyv, bár tele van beleerőltetett, szerintem teljesen felesleges poénokkal, a korábbi Smith regényekkel ellentétben, én egyáltalán nem találtam humorosnak, inkább kicsit nyomasztónak, és persze, elgondolkodtatónak. Hiába építkezik sablonos karakterekből, és bizony nem bővelkedik világmegváltó csavarokban, számomra ez az újfajta íz a maga érthetetlen módján, felejthetetlenné tette. Persze, a vége kiszámítható, de kit érdekel? Tudott újat, és érdekeset mutatni, ezért pedig hálás vagyok, amiért elolvashattam. 



Kedvenc karakter(ek): Alice
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/6

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Komáromy Zsófia
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 368
Sorozat: -


Résztvevő blogok listája:

11.13. - Angelika blogja
11.16. - CBooks
11.17. - Könyvvilág
11.18. - Dreamworld
11.19. - Zakkant olvas

Nyereményjáték:

Mostani játékunkban a szerencséhez és balszerencséhez köthető babonák nyomába eredünk. Minden állomás megfejtése egyetlen tárgy vagy állat, azaz csupán egyetlen szót kell helyesen beírnotok a nyereménydoboz minden egyes sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A mai babonánk: Hét év szerencsétlenséget jelent, ha véletlenül eltörik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése