2014. november 14., péntek

Blogturné #28 - C. J. Roberts: Fogoly a sötétben

Miért: Kíváncsivá tett a téma.
Bevezető: “– Mit kell tennem pontosan?
– Engedelmeskedni.”
Fájdalom és élvezet kéz a kézben jár e regény lapjain. A főszereplő Livvie egy veszélyesen sötét, megdöbbentően bizarr és kéjesen vad világba csöppen, ahol mindenben ki van szolgáltatva mestere kénye-kedvére. Légy erős, és szegődj társául erre a döbbenetes kalandra!


Tartalom: Caleb olyan ember, akit csak a bosszú érdekel. Amióta egy hatalomra éhes gengszter kiskorában elrabolta, majd eladta rabszolgának, másra sem tud gondolni – kizárólag a revans foglalkoztatja. Tizenkét évre merült el az élvezeti célból tartott rabszolgák világában, az egyedüli felelősnek tartott férfit keresve. A szenvedését okozó építész végül előkerült: a személyi igazolványa új volt, a személyisége azonban a régi maradt. Ha Caleb elég közel akar kerülni a céljához, muszáj azzá vállalnia, amit gyűlöl. Elrabol egy gyönyörű lányt, hogy azzá tegye, ami ő maga volt egykoron. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Mint az már a turné többi bejegyzéséből is kitűnt, ez egy felnőtt témájú könyv - és hangsúlyozom, nem az enyhébb fajtából -, éppen ezért a posztot is mindenki csak saját felelősségére olvassa. Köszönöm.

Emlékeztek még, amikor a Soha nem elég-turné kapcsán írtam arról, mennyire szélsőségesen vélekedtünk mindannyian arról a könyvről? Nos, örömmel jelenthetem, hogy ezúttal a Fogoly a sötétben sem jelentett kivételt. Hasonlóan heves - ha nem hevesebb - vitát szült közöttünk ez a regény. Sokáig én abban sem voltam teljesen biztos, hogy végül megtartjuk a turnét, például. Na, de akkor lássuk csak, miért is adódhatott ez a helyzet.
Aki találkozott már a Rabul ejtett szűz című borzalomból írt bejegyzésemmel, az tudhatja rólam, hogy nem vagyok oda a Szürke ötven árnyalatáért és annak koppintásaiért. Éppen ezért igen komoly elvárásokkal álltam neki ennek a könyvnek, hiszen foglalkozik a BDSM témakörével, viszont, ellentétben az elődjével, itt egyrészt jobban is ábrázolja, másrészt igen komoly célja van, de erre majd később fogok kitérni.
A fülszövegből is kiderülhetett számotokra, hogy a cselekmény a szexrabszolgaság témája körül forog. Éppen ezért, én azt mondanám, ne legyenek hamis illúzióitok: ha azt várjátok, hogy itt is egy olyan változás megy majd végbe Caleb-ben, mint teszem azt Christian Greyben - aki egomán, megalomán hadd ne mondjam miből vált hősszerelmes bájgúnárrá -, akkor jobb, ha félreteszitek ezt a könyvet. Ez ugyanis távolról sem egy megváltástörténet. Számomra pedig ez tette igazán emlékezetessé a mostanában divatos tucatregények között.
A stílusa elképesztően hatásos. Sokat ostoroztam már az E/1 és E/3 szemszög váltakozásával íródott könyveket, de be kell vallanom, ebben a regényben ez volt a leginkább működő módszer, amivel át lehetett adni a történetet. Ha Caleb gondolatait E/1-es leírással kellett volna végigolvasnom, lehet, hogy nemes egyszerűséggel kihajítottam volna az ablakon. Így azonban adott egy nagyon érdekes ízt a könyvnek, és olyan volt, mintha egy üvegen keresztül, biztonságos távolságból figyeltem volna az olykor-olykor kiakasztó jeleneteket.
A férfi főszereplőnk, ha tetszik, ha nem, egy rossz ember. Nem számít, hogy a körülmények tették azzá, amivé, esetleg már önmagában is ilyen elborult személyiség volt, ez a lényegen mit sem változtat. Amit Livie-vel művel, az egyszerűen szavakkal leírhatatlan, és nem a szó jó értelmében. Valóban képes megtörni a lányt, és ehhez a már fent említett BDSM pusztán egy eszközként szolgál. A szerepjáték ábrázolását ebben az esetben én sokkal hitelesebbnek értékeltem, és be kell vallanom, némely jelenet olvasás közben szabályosan felfordult a gyomrom. Nem hangsúlyos, mégis jelentőségteljes elem. Éppen ezért még csak nem is feltételeztem, és még most sem feltételezem, hogy Caleb és Livie között romantikus kapcsolat állna fent az idő előrehaladásával. Az ok pedig nagyon egyszerű: a lány lelkiállapotában és világlátásában beálló komoly változást egy betegség nevével tudnám nektek a legjobban leírni, ez pedig a Stockholm-szindróma. Erről korábban már írtam egy internetes magazinban, így abból a cikkemből osztanék meg veletek pár részletet ezzel kapcsolatban.
Ez a betegség lényegében azt jelenti, hogy fogvatartó és fogvatartott között egy igen különös kapcsolat alakul ki. Az, akit elzárnak a külvilágtól, ha a fogvatartója kedvesen bánik vele, az nem dühvel és erőszakkal fordul felé – mint azt elsőre feltételeznénk -, hanem kedvezően reagál. Olyan, mintha kialakulna egyfajta beteges vonzalom a két fél között.
Erről a jelenségről, noha kétségkívül már korábban is létezett – elég, ha az ember a XX. század háborúira és a hadifoglyokra gondol - 1973-ban írtak először, amikor Stockholmban – innen ered a tünetegyüttes elnevezése is -, egy bankrablás során a rablók túszul ejtették az ott dolgozókat, akikkel körülbelül 131 órát töltöttek összezárva. Arról, hogy pontosan mi történhetett odabent, nem szól a fáma, de annyi biztos, hogy gyökeresen megváltoztatta az alkalmazottak és a rablók közötti viszonyt. Hiszen megpróbálták megakadályozni a kiszabadításukra tett kísérletet, majd később a korábbi fogvatartottak gyűjtést szerveztek, amiből a rablók jogi védelmét akarták finanszírozni, valamint nem tanúskodtak a tárgyaláson.

Engem az gondolkoztatott el az eset kapcsán, hogy vajon mennyire kell kiszolgáltatott helyzetben lennie az embernek ahhoz, hogy ilyen szinten kiforduljon önmagából, és ne az ellenséget, hanem a barátot lássa abban a személyben, aki ártani akar neki, akár fizikailag, akár lelkileg, például azzal, hogy nem engedi ki a külvilágba. Nos, ezt a kérdést a mi főszereplő leányunkkal kapcsolatban is fel lehetne tenni, és szerintem, ha valaki elolvassa majd a könyvet, igencsak meglepő választ fog kapni. 
Erotikus regény, ez igaz, ám a történet ezen szála számomra nem volt más, mint egy nemi erőszak hosszadalmas leírása. Emiatt tényleg csak olyanoknak ajánlom Roberts könyvét, akiket érdekel ez a téma, és úgy érzik, nem fognak kiborulni tőle. 
Ha valaki szereti a tabutémákat, adhat a könyvnek egy esélyt, annak ellenére, hogy nehéz nélküle anélkül hosszadalmas kritikát írni, hogy az ember minden érdekesebb csavart ellőjön benne. 

Kedvenc karakter(ek): Caleb
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok: 

Nyelv: magyar
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év 2014
Oldalszám: ?
Sorozat: The Dark Duet (#1)



Résztvevő blogok listája:

11.05. – Kelly & Lupi olvas
11.07. – Kristina blogja
11.09. – Angelika blogja
11.10. – Media Addict
11.12. – Dreamworld
11.14. – CBooks

Nyereményjáték: 

A Könyvmolyképző Kiadónak hála három szerencsés ezúttal is megnyerheti a regényt!
A blogturné mind a hat állomásán találtok néhány kiemelt betűt, amelyeket helyes sorrendben összeolvasva olyan eszközök neveit kapjátok, amelyeket gyakran használnak az úr és alárendelt szerepjátékokban, így e könyv lapjain is találkozhattok velük. 
Figyelem! Ahogy ezt a rázós történetet, úgy nyereményjátékunkat is csak felnőtt olvasóknak ajánljuk! A Rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a megfejtést. 
A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése