2017. július 21., péntek

Blogturné #255 - Audrey Carlan: Calendar Girl 3.

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Mia Saunders 12 hónapot kap, hogy apja szerencsejáték-tartozását visszafizesse, különben megölik. A fiatal lány elvállalja, hogy négyhetenként más és más gazdag férfi eszkortpartnere legyen, fejenként 100 000 dollárért. A szex nem előírás, de felárért engedhet a csábításnak. Tizenkét gazdag és sármos ügyfél, akikkel még csak nem is muszáj lefeküdnie... volt már rosszabb állása is. Egy kikötés van csak: nem lehet szerelmes. És ha a sors máshogy akarja?

Júliusban egy világhírű és szívdöglesztő zenész kívánságát kell lesnie. Augusztusban Texasba repül, ahol egy dúsgazdag olajmágnás húgát kell eljátszania. A szeptember hazaszólítja Miát, és Las Vegas semmi jóval nem kecsegtet. Olyan súlyos titokra derül fény, amire a lány nincs felkészülve. Vajon sikerül megmentenie mindazt, ami fontos neki?
Ébren tart a vágy, az izgalom, a szenvedély. Ez az INSOMNIA könyvek birodalma. Ne várd a hajnalt, olvasd ki az éjszakát! (Insomnia)


Vélemény: Azt nem merném kijelenteni, hogy ez a könyv sokkal jobban sikerült volna, mint az elődje, de azt hajlandó vagyok elismerni, hogy valamelyest emelkedett a színvonala. Na, nem kell egekbe menő magasságokban gondolkodni, de sikerült megugrania az "el tudom viselni" szintet. 
Mia változatlanul idegesítő, most viszont azt éreztem, hogy sikerült behozni olyan új szereplőket, akik valamelyest képesek ezen enyhíteni. Éppen ezért, én most inkább csak a második novelláról írnám le a véleményemet, mert abban ért a legtöbb pozitív csalódás, úgy érzem. Carlan stílusa helyenként még mindig hagy némi kivetnivalót maga után, például a legjobb barátnő még mindig pofátlanul közönséges, amitől változatlanul falnak tudok menni, és a szexjelenetek is túl vannak tolva, de, legalább annyi pozitívum van benne, hogy Mira-nak most már nem célja, hogy minden pasival megdugassa magát. 
Ugye ez az a rész, amikor Mira azt a feladatot kapja, hogy egy gazdag vállalkozó húgát alakítsa, aki  a férfi terve szerint, hirtelen előkerül a semmiből, hogy megkapja jogos örökségét. Bevallom, ez így finoman szólva abszurdnak tűnt az elején, de aztán megjelent a színen Max, a kliens, és megváltozott a véleményem. Ő az első olyan férfi karakter, akin tényleg azt éreztem, hogy nem akarja meghágni Mia-t, és nem csak azért, mert egyébként van egy szép felesége, aki a második gyereküket várja, és egy tündéri kislánya, akivel tényleg le lehet venni az embert a lábáról. Szóval az egész familia maga a zen, és ez valahogy jól esett. Látni egy normális családot, akik békében élnek, igazi felüdülés volt az eddigi novellák szereplőgárdájához képest - jó, a szamoai táncos környezete sem volt rossz -.
Az egész novellát belengi a nyugalom érzete, annak ellenére, hogy a vége felé akad egy elég meredek - és szerintem elképzelhetetlen - csavar, ami nekem feje tetejére állította az egész könyvet., sőt, továbbmegyek, a sorozatot is. Nem nehéz rájönni, hogy mi lehet a fordulat, de be kell vallanom, hogy ezek után még értelmetlenebbnek érzem, hogy Mia további x meg egy pasival szórakozzon, és esetleg bújjon ágyba, de nekem már a legeslegelső novella után is detto ugyanez volt a véleményem, amikor kiderült, hogy Wes úgy belezúgott a csajba, mint vak ló a szakadékba. 
Pluszpont, hogy most már egyre több korábbi szereplő bukkan fel így vagy úgy a történetben, mintha kezdene lazulni a novellák közötti éles váltás, és lenne végre valahára némi kapcsolat is közöttük, ami remélem, az utolsó részre a történet abszolút előnyére válik majd. 

Kedvenc karakter(ek): Max
Gyűlölt karakter(ek): Maddy vőlegénye
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Farkas Melinda
Kiadta: Insomnia Könyvek
Év: 2017
Oldalszám: 434
Sorozat: Calendar Girl (#3)


Résztvevő blogok listája:

07.21. CBooks
07.23. Kristina blogja

Nyereményjáték:


A könyvben három hónap izgalmairól olvashatunk, a turnén három blogger ír a történetről, a nyereményjátékban három város nevét kell megfejteni és a végén három szerencsés nyertes jut saját példányhoz a könyvből a Libri Könyvkiadónak köszönhetően. Érdekességek és egy-egy fotó segítségével kell kitalálnotok melyik város neve a megfejtés. Ahhoz, hogy esélyetek legyen a nyereményre három helyes választ várunk tőletek.

“Josh Henderson szülővárosa”

2017. július 13., csütörtök

Blogturné #254 - Zoe Sugg: Girl online 2.

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: A 27 éves Zoe az Y generáció nemzetközi sztárja, aki Zoella néven pár éve indított divat- és sminktanácsadási csatornát a YouTube-on. Korosztályából sok lány őt tekinti legbizalmasabb barátnőjének, akivel fiúkról, családról, suliról és divatról, szerelemről és félelmekről is őszintén lehet beszélni. A Girl Online megdöntötte a megjelenés hetében legjobban fogyó könyv eddigi világrekordját, 35 országban vehetik kézbe a rajongók.

A Girl online A turné Penny történetének nem kevésbé izgalmas folytatása.
Pár megdöbbentő adat Zoelláról:
6 millió Twitter-követő,
9 millió Instagram-követő,
15 millió YouTube-feliratkozó,
2,5 millió Facebook-like. (Libri)


Vélemény: Kicsit vegyesek az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Mármint van, ami kimondottan tetszett benne, de akad nem egy dolog, ami viszont kimondottan idegesített, pedig úgy emlékeztem, mintha ez az első részben nem így lett volna. Vagy lehet, hogy csak megszépült annak az emléke? Erre még nem sikerült rájönnöm, sajnos.
Szóval, ebben a részben Penny Noah-val tart az európai turnéjuk alkalmával. Már a fülszövegből is kitűnik, hogy ez bizony nem egy zökkenőmentes dolog, ami nekem azért nyerte el a tetszésemet, mert szerintem ebben azért van némi realitás, hogy amikor egy banda turnézik, akkor egy barátnő lehet, hogy sokszor minősül inkább hátráltató tényezőnek, mint segítségnek, hiszen az adott bandatag esetleg nem tud úgy rákoncentrálni a fellépésekre, mint kellene. Ez persze csak az én véleményem, és mivel nem értek hozzá, könnyen lehet, hogy jócskán tévedek ebben. 
De, még, ha ez nem is lenne gond, Penny ebben a részben engem kimondottan irritált. Nem tudom nektek megmagyarázni, hogy ez mitől van, de talán amiatt, hogy Penny néha úgy viselkedik, mintha ő lenne a világ közepe, és mint ilyen, elvárja, hogy mindenki rá figyeljen... Amikor azonban ez a visszájára sül el, és bejön a fenyegető szál, akkor még ő hisztizik, mert nem érti, miért nem hagyják békén. Én nem emlékszem, hogy Penny korábban ennyire gázul viselkedett volna. 
Ugyanakkor, ha már a fenyegetésnél tartunk: ez a szál szerintem nem volt rossz. Jó, kicsit furcsa volt a regény egyébként irdatlanul cukros hangulatában ilyesmit látni, de nekem mégis működött. Jó volt látni, hogy Penny végre valódi akadályba ütközik, problémákkal szembesül, és nem tudja azonnal, egy csapásra megoldani azokat, mert a SúlyosIgazság mintha mindig egy lépéssel előtte járna, egy mondhatni nevetséges balesetnek köszönhetően. 
Noah nem volt rossz, de szerintem ebben a részben érezhetően háttérbe szorult, és mintha el is halványult volna - egészen a regény legvégéig, ahol azért okozott számomra némi meglepetést - a korábbiakhoz képest. Sugg nagyon erőltette ezt a vívódó hősszerelmes vonalat, ami szerintem nem illett bele ebbe a történetbe, bár, ha belegondolok, hogy minden karakter mennyire túlidealizált Penny körül... Lehet, ez mégsem annyira meglepő. 
Ami sokat mentett számomra ezen a részen, az a vége, mert tényleg meg tudott lepni, és elérni azt, hogy érdekeljen a Girl online 3. része. Szokatlanul ütős volt, nem néztem volna ki ilyesmit az írónőből. Világmegváltást nem kell várni tőle, de a korábbiakhoz képest, jól sikerült. 


Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): Blake
Pont: 10/7

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Lovas Anna
Kiadta: Libri Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 360
Sorozat: Girl Online (#2)



Résztvevő blogok listája:

07/09 - Zakkant olvas
07/13 - CBooks
07/17 - Dreamworld
07/18 - Sorok között

Nyereményjáték:

A könyv címéből is láthatjátok, hogy Penny ezúttal turnéra megy Noahval és a zenekarral, aminek hála több európai országba is ellátogatnak, vagy éppen említenek egy-egy várost, ahol már korábban jártak. A feladatotok az lesz, hogy az egyes állomásokon található képek alapján kitaláljátok, melyik nagyvárosban járnak éppen. Ne felejtsétek el, ha velünk játszotok, megnyerhetitek a 3 nyereménypéldány egyikét.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

2017. július 9., vasárnap

Blogturné#253 - Sherrilyn Kenyon: Szenvedélyes éjszakák

Miért: Sherrilyn Kenyon.

Tartalom: A ​Vérvadászok világában az erősebb felfalja a gyengébbet. Minden nap halálos veszélyt 
hozhat. Senkiben sem szabad megbízni, a szerelem pedig végképp ki van zárva, ha életben akarsz maradni…

Wren Tigarian árva volt. Egyetlen klán sem akarta befogadni. Wren két faj, a hópárduc és a fehér tigris tiltott keveredéséből született, és ha akart valamit, soha nem engedte, hogy az útjába álljanak. Most Margueritét akarja.
Marguerite D'Aubert Goudeau egy befolyásos amerikai szenátor leánya, de gyűlöli a felső tízezer képmutató életét, amit élni kényszerül. Akárcsak édesanyja, ő is erősen ragaszkodik cajun gyökereihez, amit apja képtelen megérteni. Margueritének nincs más választása, meg kell próbálnia beilleszkedni, bár örök kívülállónak érzi magát.

Wrennek Margueritéért nemcsak az emberekkel kell megküzdenie, akik sosem fogják elfogadni állati lényét, hanem a Vérvadászokkal is, akik meg akarják ölni, amiért veszélybe sodorta a világukat. Versenyt kell futniuk az idővel, és ez nem csupán az életükbe kerülhet, de a lelküket is elveszíthetik… (Athenaeum)


Vélemény: Imádom a Dark-Hunter szériát, azt hiszem, ez nyilvánvaló. Az egyetlen baj, hogy nincs rá időm, hogy bepótoljam azt a majd' harminc könyvet, amivel Kenyon előttem jár, így egyelőre megelégszem azzal, ha így, a magyar megjelenés idején olvasom a részeket, ha pedig valamit mindenféleképpen tudni szeretnék, inkább zargatom Toffy-t, mint a téma nagy szakértőjét. Mivel ez a rész nem elsősorban a Sötét Vadászokkal, hanem a Were-Hunterekkel tehát az alakváltókkal foglalkozik, kíváncsi voltam, hogyan kapcsolódik majd bele a nagy egészbe, de azt kell mondjam, hogy úgy, ahogyan a Vane és Bride kapcsolatát boncolgató rész is megtalálta a helyét az univerzumban, ennek sem volt nehéz. Viszont, szerintem ezt akár önállóan is lehet olvasni, hiszen Iulian és Kyrian is csak pár alkalommal bukkannak fel, a cselekmény összességében mindvégig Wren és Maggie körül forog. 
Előbbi szereplő nem volt teljesen ismeretlen számomra, hiszen vele már találkoztam a CON-ban, és, bár akkor még nem nagyon értettem őt, mégis, szimpatizáltam vele. Ez nagyban köszönhető állandó kísérőjének, Marvinnak, a majomnak, aki egyszerűen tündéri és imádnivaló. Ez persze most sincs másként, itt is oda-meg vissza voltam a kis majmocskáért. És persze Wren-ről is sokkal többet megtudhattam, mint eddig. Lehet, bennem van valami defekt, de mindig is bírtam a zárkózott karaktereket, akiket apránként kell megismerni, és a tigris-párduc - igen, nem elírás - pontosan ez a kategória. Maggie-nek nem kevés idejébe kerül, hogy tényleg meg tudja érteni a férfit, és nekem ez kimondottan tetszett, bár azt is meg merem mondani, hogy nekem Wren előélete helyenként húzós volt. Mármint úgy éreztem, kicsit túl van már feszítve, hogy szegénnyel mindig csak a rossz dolgok történnek. Rosszkor van rossz helyen - ezért gyanúsítják meg például a szülei megölésével -, ha segíteni is akar valakin, az általában balul sül el... Ez persze annak tudható be, hogy neki állat szíve van - szóval neki természetesebb az előbb ütök és azután kérdezek mentalitás -, ellentétben Vane-nel, akinek emberi szíve van. Mégis, engem valahogy lebilincselt Wren, még jobban, mint korábban. 
Maggiet is szerettem, jó főhősnő volt, de leginkább az tetszett benne, hogy ő kapcsolja valamelyest a DH-sorozathoz ezt a részt azzal, hogy Nick csoporttársa volt az egyetemen, és mint ilyen, gyakran eszébe jut az - elméletileg - elhunyt barátja. Ezen kívül, egyszerűen aranyos. Ahhoz képest, hogy kezdetben milyen merev, jó látni, hogy lassanként feloldódik Wren oldalán, és igenis tökös csaj lesz belőle, aki nem fél seggeket rúgni, még akkor sem, ha halandóként azért picit kilóg a sorból. 
ersze, később jönnek majd erősebb szálak, mint maga a Menedék, vagy Savitar, akinek a leszarom a világot stílusa még mindig marha vicces. Nem tudom, kiféle-miféle entitás ő tulajdonképpen, de az, hogy milyen szívesen húzza keresztbe a világ menetét, egyszerűen zseniális. 
Noha ez a rész nem bővelkedik humorban, mint a korábbiak - sőt, az erotika sincs benne erőltetve, ami számomra mindig pozitívum -, én nagyon szerettem, mert minden a helyén volt benne, és megágyazott a folytatásnak, amit szintén nagyon várok. 


Kedvenc karakter(ek): Wren, Maggie
Gyűlölt karakter(ek): Nicolette
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Goitein Veronika
Kiadta: Athenaeum Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 340
Sorozat: Dark-Hunter (#9)


Résztvevő blogok listája:


07.05. – Insane Life
07.06. – Angelika blogja
07.07. – Függővég
07.09. – CBooks


Nyereményjáték:

Az írónő, Sherrilyn Kenyon könyveire jellemző, hogy számos hitvilágot használ fel, különböző különös lények, istenek tűnnek fel. Ezúttal nektek is különleges lényeket kell keresnetek leírás alapján, amik kettő vagy több lény szerelméből született, vagy testüket több lény alkotta meg. A kis írásokban megtaláljátok a főbb jellemzőiket, de a mitológiai megnevezésük soha nincs odaírva.
A helyes megfejtők között a kiadó által felajánlott három példányt sorsoljuk ki.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Félig ember, félig bestiák, akiket Dionüszosszal kötöttek össze az ókori időkben. Mivel dionüszoszi lényekről van szó, a bor és a nők megszállottjai, és minden fizikai élvezetet üldöznek.

2017. július 7., péntek

Blogturné #252 - K. A. Tucker: Sodródás

Miért: Előzménytörténet.

Tartalom: Mikor egy alkoholmámoros egyetemi buli hat ember halálával végződik, Cole-nak fel kell dolgoznia a tragédiában játszott szerepét. Ilyen esetben általában támaszkodhatna a legjobb barátaira – azokra, akik gyakorlatilag azóta vele vannak, hogy megtanult járni. Csakhogy ők meghaltak. És ami még ennél is rosszabb: valahol egy kórházi ágyban egy tizenhat éves lány fekszik összetört testtel, akitől az egész életét elragadták, hála egy rekesz sörnek és egy kocsikulcsnak.
Mindenki azt mondogatja Cole-nak, tudják, hogy amit tett, nem volt szándékos, ő mégis folyton magán érzi tekintetük súlyát, és hallja a suttogásukat a háta mögött. A srác mindezek mellett a borzalmas bűntudattól sem képes megszabadulni, ami mindig rátör, valahányszor csak a lányra gondol, aki még csak a kórterme közelébe sem engedi őt, hogy Cole bocsánatot kérhessen. Ahogy telnek a hónapok, és Cole-on egyre jobban elhatalmasodik a bűntudat és a magány, a fiú markából kezd minden kicsúszni, ami valaha is fontos volt a számára: az egyetem, a barátnője, a jövője. Az élete. Ám Cole-nak előbb le kell érnie a gödör legaljára, hogy rájöjjön, van még kiút személyes poklából: a megbocsátás.

És csakis egyetlen személy van, aki megadhatja ezt neki… (Könyvmolyképző)

Vélemény: Alighanem én leszek az egyetlen, aki így van vele, de szerintem ennek az előzménynovellának nincs semmi értelme. Nem úgy értem, hogy teljes katyvasz lenne az egész, mert erről szó sincs, Tucker már korábban is bebizonyította, hogy milyen jól bánik a szavakkal. Viszont, Cole előtörténetét éppen eléggé kibontotta a Tíz apró lélegzetben ahhoz, hogy most, amikor elolvastam a Sodródást, azt érezzem, hogy igazából, számomra ez a történet nem lett több. 
Persze, picit jobban megismerhettük Cole családi hátterét, vagy éppen azt a baráti társaságot, ami voltaképpen a tragédiához vezetett, de mégis, nekem hatástalan volt. Az egyetlen érdekesebb szál, ami valamennyire lekötötte a figyelmemet, az Madison, Cole ekkori barátnője volt. Ő a balesetet okozó fiú húga, egyben a főszereplőnk szerelme. Viszont - s ez talán annyira nem megdöbbentő -, egy ekkora veszteség szabályosan éket ver kettejük közé, annak ellenére, hogy a lány komolyan próbálkozik, hogy egyben tartsa azt, amit már nem lehet. Őt sajnáltam emiatt, bár azt is el kell ismernem, hogy tizenéves fejjel nem tudom, miért ragaszkodott ennyire a főősünkhöz. Oké, ő az első pasi az életében, de részben felelőssé tehető azért, hogy a bátyja fűbe harapott, biztos, hogy ehhez az emberhez kell úgy tapadnia, mint a pióca? 
A szomorúság és a melankólia lengi be az egészet, kivéve, amikor Cole elkezdi Kacey-re csorgatni a nyálát. Ezt se nagyon értettem, amúgy. Persze, a már fent említett részből már tudtam, hogy gyakorlatilag azelőtt beleszeretett a lányba, hogy személyesen találkoztak volna, de mindezt csak pár fénykép és videó alapján? Olyan, mintha szegény gyerek átment volna teljesen megszállottba. Furcsa, mert a Tíz apró lélegzetben ez nem tűnt annyira idegennek, mint itt. Ebben a kis novellában kimondottan zavarónak éreztem. És most, hogy jobban belegondolok, lehetséges, hogy ennek a történet hossza az oka. Nagyon rövid, és ennek megfelelően iszonyatosan tömény, s mint ilyen, így, egyben, egyszerűen túl sok.
Rajongóknak merem ajánlani, mert az írónő stílusa még mindig szuper, de arra, hogy valaki ezzel kezdje az ismerkedést a sorozattal, kizárt, mert ahhoz túlságosan depresszív, és lehúzó - már hangulat terén -. 

Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/6

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Szujer Orsolya
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 184
Sorozat: Ten Tiny Breath (#0.5)


Résztvevő blogok listája:

07/05 Dreamworld
07/07 CBooks
07/09 Sorok Között
07/11 Könyvvilág

07/13 Angelika blogja

Nyereményjáték:

A Sodrás nem a Tíz apró lélegzet idejében játszódik, hanem korábban, így talán nem árt, ha felelevenítünk néhány mozzanatot ebből a részből. Minden állomáson találni fogtok egy-egy idézetet az első könyvből, ami segít, hogy visszarázódjatok a történtekbe. Nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy mely szereplőtől hangzott el az idézet, és beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha minden szereplő nevét eltaláljátok, esélyetek van, hogy megnyerjétek a három példány egyikét!

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

"A múltunk nem határozza meg, kik is vagyunk. Én én vagyok, te pedig te vagy, és pontosan ez az, aminek lennünk kell."

2017. július 2., vasárnap

Blogturné #251 - Emer Stamp: Malac ​(elhihetetlenül) nagyontitkos naplója

Miért: Miért ne? Viccesnek tűnt.

Tartalom: Szia.

Én vagyok a Malac. Ez az Én Naplóm.

Ez az Én Naplóm nagyon szupertitkos, de a Kacsa azt mondta, hogy muszáj elolvasnod, hátha tudsz nekünk segíteni. Mert egy kicsit bajban vagyunk. Igaziból nem is, mert egy ÓRIÁSI bajban.
Remélem, hogy elhiszed majd, amit olvasol, mert a Kacsa szerint Teljesen Elhihetetlen. Pedig nem. Ez az Én Életem. (Manó Könyvek


Vélemény: Oké, ez a könyv, baromi vicces. Legalábbis felnőtt fejjel. De, mielőtt ebbe belemennék, hadd meséljek el egy történetet ezzel kapcsolatban. Az unokaöcsém most végezte el a második osztályt, és ezt a könyvet kapta tőlem ajándékba a jó bizonyítványáért. Eleinte húzta a száját, mert nem Minecraftos könyv - én itt szembesültem vele, hogy ilyen egyáltalán létezik -, viszont a keresztapám elkezdte neki olvasni hangosan. Nem sokkal később, amikor bementem a nappaliba, már az ő kezében volt a könyv, és ő olvasta, együtt nevettek rajta. Azóta is olvasnak belőle valamennyit minden nap, lehet, hogy már ki is olvasták. :) Később szeretném majd kiegészíteni a posztomat az ö véleményével, hogy lássátok, hogyan hat ez a könyv egy nyolcévesnél. De addig is, inkább arról pár szót, hogy nekem hogy tetszett. 
Szóval, felnőtt fejjel ez a könyv olyan, mintha teljesen be lennél lőve, szívva, vagy amit akarsz. A lényeg, hogy egy teljesen elborult élményt ad, amin hangosan lehet hahotázni, éppen ezért, nem ajánlatos BKV-n olvasni, ha nem szeretnéd, hogy a többi utas ferde szemmel nézzen rád is, akárcsak rám. 
A malac folyamatosan arról beszél, hogy szereti a csirkeól előtt végezni a dolgát, meg ilyesmi. Nagyon fura és beteg élmény, de mégis, rendkívül szórakoztató. Mindvégig a malac kommentál nekünk, aki annyira naiv, hogy sokáig azt hiszi, a Gazda puszta jófejségből tömi a bendőjét. Amikor ráébred, hogy azért ez nem teljesen így van, az az egyetlen olyan pont a könyvben, amit akár egy picit szomorúnak is nevezhetnék, de nem sokkal ezután megint záporozni kezdenek a poénok,  és meg is feledkezik róla az ember. De addig is, részletesen bemutatja nekünk a farmot és az élővilágát, élén a Kacsával, aki tulajdonképpen az ott élő állatok nonplusz ultrája, mert ő bármelyik fajjal képes megértetni magát, ami, malac szerint nem kis teljesítmény. 
Igazából nem tudom, hogy egy alig 200 oldalas, nagybetűs, illusztrációkkal teli gyerekkönyv esetében lehet-e spoilerről beszélni, így egy kicsit meg is vagyok lőve, vajon mit írhatnék még róla. Nekem nagyon tetszett, annak ellenére, hogy nem vártam tőle túl sokat, sőt, eleinte azt hittem, nem nekem való az ilyesmi. Mégis, betalált. :)  


Kedvenc karakter(ek): Malac, Kacsa
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Lakatos István
Kiadta: Manó Könyvek Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 192
Sorozat: -

znbrl91.jpg



Résztvevő blogok listája:


06.24.   Kelly & Lupi olvas
06.26.   Sorok között
06.28.   KönyvParfé
06.30.   Deszy könyvajánlója
07.02.   CBooks
07.04.   Olvasónapló


Nyereményjáték:


A történet hőse egy malac, így adott a játékunk témája is; híres malac hősöket keresünk a megadott képek alapján. Minden állomáson írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába az ismert malacos hősöket.
Sok szerencsét!

(Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levélre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz!)

2017. június 25., vasárnap

Blogturné #250 - Elle Kennedy: A baklövés

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: A srác nem csak a pályán szeret játszani…
De ezúttal kemény ellenféllel találja szemben magát…
A srác nem csak a pályán szeret játszani…
Az egyetemista John Logan bármelyik lányt megkaphatja. A hokicsapat sztárjaként az élete csupa buli és csajozás, ám lefegyverző mosolya és laza stílusa valójában csak álca, amivel a diploma után rá váró évek miatti keserűségét leplezi. Szexi kalandja az elsőéves Grace Iversszel egy időre feledteti vele a gondokat, de egy meggondolatlan lépés miatt elveszíti a lányt, és utána kemény erőfeszítéseket kell tennie, hogy bebizonyítsa, megérdemel egy második esélyt.
De ezúttal kemény ellenféllel találja szemben magát…
A rosszul sikerült első év után Grace immár idősebben és érettebben tér vissza a Briar Egyetemre. Úgy érzi, végre sikerült elfelejtenie a nagyképű hokist, akinek majdnem odaadta a szüzességét. Már nem az a szende, csendes kislány, akit Logan annak idején megismert. Ha a srác azt hiszi, hogy ő is engedelmesen hanyatt vágódik neki, mint a többi csaj, hát nagyon téved. Ha vissza akarja kapni, küzdjön meg érte! Ezúttal Grace veszi kezébe az irányítást… és nem lesz szívbajos. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Azt hiszem, nem szerencsés pont ezzel kezdenem a posztomat, de számomra egy hullámvasúthoz hasonlított a ez a könyv. Kennedy stílusát ebben a részben nagyon szerettem, sokkal jobban, mint annak idején Az üzletben. Lendületesebb és humorosabb volt, azonban, akárcsak a címe, a cselekmény maga  is, de legalábbis az alapvetése mindenképpen, egy hatalmas baklövés. 
Hogy miért? Nos, lássuk a történetet. 
Adva van nekünk John - akit a félreértések elkerülése érdekében a továbbiakban Logan-nek fogok hívni -, aki odáig van a legjobb barátja, Garreth barátnőjéért, Hannah-ért, akiket már ismerünk az első részből. Főhősünk úgy próbálja meg az ebből fakadó frusztrációját levezetni, hogy fűvel-fával összefekszik minden nap, és néhány naponta még jól be is rúg, ha éppen a hokisidény holtszezonját tapossák. Ez még azt mondom, hogy rendben is van - morálisan szerintem nincs, de ebbe most ne menjünk bele -, ha neki ez kell, hát csinálja. A problémám ott kezdődik igazából, amikor egy véletlen folytán kiköt egy vadidegen lány koliszobájában, ő lesz a főhősnőnk, Grace. És erre mi Logan reakciója? Megnéz vele egy filmet, majd kielégíti a csajt, majd mint aki jól végezte dolgát, távozik. Mi van?! Lehet, én vagyok idióta, meg régimódi, de ekkora hülyeséget a szerintem a föld nem hordott a hátán. Ezen annyira felhúztam magam - főleg, amikor belegondoltam, hogy mennyire nincs értelme az egésznek -, hogy arra szavakat se igen találok így hirtelen. És ez nagy kár, mert ha ezt kivesszük a képből, a történet többi részével nekem nem volt bajom. Pedig Logan a későbbiekben nagyot változik - jó, elismerem, azért ez is elég hirtelen jön nála -. 
Be kell vallanom, eleinte Grace kicsit idegesített. Nem azért mert idióta lány lenne, hanem mert olyan, mint nagyon sok mai fiatal lány: 18-19 évesen kevesebbnek érzi magát a többieknél, csak azért, mert neki még megvan a szűzhártyája. Az ilyenektől el tudom dobni az agyam, de jó messzire. Nem szeretem, amikor egy karakter ennyire felszínesen kezdi a pályafutását, mert egyszerűen elveszi a kedvemet. 
Szerencsére, ahogy a cselekmény megy előre, ez a vonal is megváltozik, hála az égnek pozitív irányba, de azért bennem maradt némi tüske, mert ezt leszámítva, Grace tök jó arc. Vicces, mennyire bolondul a B, de akár Zs kategóriás akciófilmekért, miközben egyébként elég félénk csaj, persze csak kezdetben. A legjobb barátnője, Ramona, épp az ellenkezője, ő nyíltan kimond dolgokat, nem fél hülyeséget csinálni - mint például bepróbálkozni Dean-nél, aki sosem kezd elsőéves csajokkal -. Őt speciel nagyon sajnálom, amiért nem kaphatja meg a srácot - ez nem spoiler, hiszen a következő kötet Dean-é lesz, és hát, mint tudjuk, a befutóját nem Ramona-nak hívják -. 
Ami engem picit zavart, az az, hogy indokolatlanul túlfűtött a könyv elejétől a végéig, és nem épp romantikus értelmében fűtött, hanem egyszerűen telis-tele van tömve erotikus részekkel, amiket egyértelműen a testiség dominál, legtöbbször érzelmek nélkül. Tehát, hiába van előrelépes stílus terén, szerintem a történet eleje abszolút visszalépés, kész csoda, hogy Kennedy képes volt megmenteni ezt az ostobaságot attól, hogy teljesen megutáljam. De sikerült, szóval jár neki a taps! 


Kedvenc karakter(ek): Ramona
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Barthó Eszter
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 352
Sorozat: Off-Campus (#2)


Résztvevő blogok listája:

06.17 Insane Life
06.21 Könyvvilág
06.24 CBooks
06.25 Dreamworld


Nyereményjáték:

Ha velünk játszottál első résznél, emlékezhetsz, hogy jelenlegi jégkorongosokról kérdeztünk titeket, most is a jégkorong világában maradunk. Minden állomáson jéghokis kérdéseket találtok,ezekre a Rafflecopter megfelelő mezőiben kell helyesen válaszolnotok.
Játékra fel!

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Egy jégkorong mérkőzés alatt hány tiszta játékidővel töltött percet játszanak összesen, ha minden jól megy?

2017. június 22., csütörtök

Blogturné #249 - Leila Sales: Éld az életed

Miért: A kritikámból kiderül. :) 

Tartalom: Azt hiszitek, hogy olyan könnyű megváltozni.

Azt hiszitek, hogy könnyű,
pedig nem az. Elise Dembowski nem riad vissza a kemény munkától. Sőt, kimondottan élvezi. Kivéve talán azt, amikor az addigi legfontosabb feladatra vállalkozik: népszerű lánnyá akar válni. Csakhogy rettenetesen mellélő, és minden a darabjaira hullik körülötte.
Elise helyzete még rosszabb, mint azelőtt – ha ez egyáltalán lehetséges. Egészen addig, amíg be nem téved egy underground szórakozóhelyre, és ezzel kinyílik előtte egy ajtó egy világba, amelyről azt sem tudta, hogy létezik. Egy olyan világba, ahol úgy tűnik, egy népszerűtlen középiskolásból egyik napról a másikra felkapott DJ válhat. Elise végre megkapja, amire mindig is vágyott: elfogadást, barátságot és talán a szerelmet is. Ám a valóság ismét fenyegetően közbelép.
Leila Sales üdítően eredeti és vicces stílusban mesél az egyéniségről, kapcsolatokról és a zene erejéről, amely közelebb hozza egymáshoz az embereket. (Menő Könyvek)



Vélemény: Évekkel ezelőtt már olvastam ezt a könyvet, ugyanis annak idején ezt kértem édesanyám legjobb barátnőjétől, aki hazalátogatott Skóciából. Akkor szentül hittem, hogy nem fog megjelenni itthon, ezért is esett a választásom éppen erre. Nagyon örülök neki, hogy tévedtem, annál is inkább, mert most pótolhatom azon elmaradásomat, hogy akkor nem volt időm beszámolni róla.  
A hangulata fogott meg először. Volt benne valami furcsán melankólikus, ahogy a főszereplőnk, Elise az iskola első napjára készül, arról ábrándozva, hogy ha teljesen megváltozva toppan be, akkor egyből a népszerű srácok között találja majd magát, akiket a külsőségek érdekelnek a legjobban. Ismerős? Szinte minden fiatal átmegy ezen életében legalább egyszer, amikor úgy érzi, az efféle, már-már drasztikusnak tetsző átváltozással képes lesz minden problémáját megoldani. Elise is így gondolkodik, és gyakorlatilag tudományosan rákészül a feladatra, mindent ezerszer átgondol, majd szerencsétlen lány terve egy pillanat alatt kártyavár módjára omlik össze. ami egy nagyon komoly fordulathoz vezet. Ekkor nagyon megsajnáltam szegénykét, mert úgy éreztem, innen már nem nagyon visszaút szegénykének. 
Ezután találkozik azzal a zenei világgal, amit addig nem ismert, és ami szinte azonnal képes őt elvarázsolni, rabul ejteni. Itt változik meg a könyv hangulata, és a korábbi borongós hangvételből szépen lassan boldogra, kiegyensúlyozottá válik. Elise egy rendkívül komoly leckét tanul meg az életről - és saját magáról is persze -, nevezetesen azt, hogy lehet, sőt, kell is változnia az embernek, de nem szabad hagyni, hogy ez a változás ne a saját akaratunkból, önmagunk miatt történjen. Nem érdemes engedni a külső nyomásnak, mert az legfeljebb pár pillanatig tehet boldoggá minket, aztán egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy teljesen egyedül maradtunk. Nem szabad felszínesnek lenni, mert azzal csak ártunk magunknak. 
Többet nem is szeretnék elárulni a könyvről, mert ezt meg kell tapasztalni. Sales remekül bánik a szavakkal, a fordítás is nagyon jó, színvonalas, talán nem adja át annyira a hangulatot, inkább csak megfesti azt, de én ezt éreztem hibának. Végre egy olyan YA-könyvet kaptunk, ami romantika központú, szinte nincs is benne, éppen ezért, én ki is hagynám. Számomra ez egy igazi Best of lett, amire már régen volt példa. 


Kedvenc karakter(ek): Elise
Gyűlölt karakter(ek): a mostohaapa
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Rácz Kata
Kiadta: Menő Könyvek Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 264
Sorozat: -



Résztvevő blogok listája:

06.14. - Könyvvilág
06.16. - Dreamworld
06.22. - CBooks

06.24. - Sorok Között

Nyereményjáték:

A könyv hősnője, Elise mindig is imádta a zenét, így nem is meglepő, hogy DJ-nek állt. A mostani játékunkból kiderül, hogy ti mennyire ismeritek a dalokat.
A játék során megmutatunk pár olyan dalt, amit az írónő is ajánl, nektek pedig a feladatotok, hogy beírjátok a Rafflecopter dobozba a dalszöveg alapján, hogy mely dalokról van szó.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az általunk megküldött értesítő e-mailre. Sok szerencsét!

"High on diesel and gasoline, psycho for drum machine

shaking their bits to the hits,
Drag acts, drug acts, suicides, in your dad's suits you hide
staining his name again,
Cracked up, stacked up, 22, psycho for sex and glue
lost it to Bostik, yeah,
Shaved heads, rave heads, on the pill, got too much time to kill
get into bands and gangs"